A cserkésznevelés célja, hogy a hozzánk kerülő, bennünket választó fiatalok a felnőttkor elejére a lehető legközelebb kerüljenek ahhoz az eszményképhez, amit a kezünk közül kikerülő eszményi cserkész képeként megfogalmaztunk. Könnyebbé teszi a munkánkat az életterületenkénti megfogalmazás, mert pontosabban és részleteiben láthatjuk azt az eszményt, amit elérni igyekszünk. E mellett elkerüljük vele az általános megfogalmazásokat, amelyekben nehezebb meglátni, hogy hol tartunk a nevelésünkben. Alapvetően a felnőttkor elejéig tart az a folyamat, amelynek eredménye az a felnőtt, akiben a nevelés 95%-a önnevelés (és erre igénye is van), és 5%-a a közösség általi nevelés. (A kezdetkor ez az arány 5%-95%-os megoszlást mutat, és a fejlődés folyamán az arány fokozatosan változik.)

A cserkésznevelés célja, hogy nevelésünk által olyan tartós változásokat idézzünk elő az egyes emberekben, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy a társadalmi jövőképünket (amelynek ők is tevőleges alakítói) megvalósítsák (lásd STB 4. füzetet). Ebből fakadóan a magyar cserkészet küldetése (lásd u.o.) meghatározza azt, hogy milyen a világba kilépő fiatal felnőtt eszményképünk.