Fárasztó hét péntekének délutánján, 14 évnél idősebb cserkészeinkkel, őrsvezetőinkkel útnak indultunk a ZeVeTa-ra,(Zegi VezetőiTalálkozóra), a Zala megye nyugati csücskében elhelyezkedő aprócska faluba, Kerkafalvára.

Megérkezésünkkor a szálláshely tulajdonosa Szakál Zoltán református lelkész fogadott bennünket, majd a szobák elfoglalása után meg is kezdtük a munkát. A hétvégénk mottója: ISTENÉ LENNI, vagy ISTENNÉ LENNI? Ennek a témának indításával kezdtük a vacsora utáni beszélgetést. Furján Gellért atya, komoly kérdésekre vezetett rá bennünket, melyeknek megválaszolását mindenki önállóan, lelkiismeretesen tegye meg. Beszélgettünk az IDŐ, a pénz helyéről, de a legfontosabbról is, hol van jelen Isten az életemben? Istenné szeretnék-e lenni, vagy Istené? A témaindító „kerekasztal” végén egy vidám játékkal, imádsággal térünk nyugovóra.

Szombaton reggel a napot egy különleges reggeli tornával kezdtük, melyet a szálláshelyünktől  1km-re lévő Kéthatár tónál tartottuk, gyönyörű napfelkelte kíséretében, majd az ébresztő mozgás után a tóparton fogyasztottunk el közösen egy vidám kávés kakaós napindítót. Reggeli után a parókián érkezett hozzánk Furján Gellért atya, aki mint „cukrosbácsi” lelki édességeket osztogatott számunkra, beszélgettünk vele arról, hogy nem mindegy mire pazaroljuk az időnket, és hogy mennyire van jelen a jó Isten a mindennapjainkban. Ezután, hogy kicsit megmozgassuk magunkat, közös ebédfőzés és röplabda meccs következett az udvaron, s míg az ebéd megfőtt a szálláshelyünk mellett található református imaházba vonultunk be, egy kis énekre, imára, beszélgetésre. Ebéd után hatalmas méta bajnokság vette kezdetét. Közben megérkezett körünkbe a kerületünk ügyvezető elnöke, Nagylaki András és családja. A délutáni előadást ő tartotta, az általunk előre megadott: „Segítség! Fakul a nyakkendőm! – avagy hol a helyem a csapatban” címmel, majd beszélt arról, hogy mint őrsvezetők milyen feladataink, lehetőségeink vannak az őrsi és csapat életben. Nagy élmény volt az előadás utáni kötetlen beszélgetés és tábori sztorik megosztása egymással, majd vendégül láttuk őket vacsorára. Az esti kör nagyon gyümölcsöző volt, mert felnyitottuk az aznap kitett: „Most mondd meg a tutit – vagy kérdésem van, választ várok” dobozt, melybe mindenki kedve szerint név nélkül írhatott véleményt, kérdést, vagy bármi észrevételt, s este leülve választ is kapott rá. Ez a kör sokáig tartott, sok őszinte vélemény elhangzott, melyekből mindenki tud épülni. Fáradtságunkat nem kímélve levezetésnek nagyokat játszottunk, s éjfélkor megalakítottuk a szeretetkört, ima és ének után takarodót fújtunk.

Az Úr napjának reggelén hamar keltünk, hogy reggeli után odaérjünk a szomszédos faluba Csesztregre szentmisére. Örömmel hallottuk, hogy az evangélium nagyban kapcsolódott a hétvégénkhez és annak témájához, ez egy megerősítés volt, hogy a jó Isten is jelen van velünk ezekben a napokban. Mise után újra a szálláshelyen ültünk körbe, hogy elkezdhessük a hétvége lezárását. Mindenki kapott egy lapot és fél órára elvonult egyedül átgondolni, mit is visz haza, vagy mi érintette meg a hétvégén. Mikor újra összeültünk, kezdődhetett az „aratás”, mindenki megosztotta azt, amit úgy gondolt, hogy a hétvége gyümölcseként elvisz haza, ezzel learattuk a 14+-os hétvége terméseit. Nagyon gazdag kör volt ez is, úgy láttuk mindenki jól érezte magát és valamitől több lett, gazdagodott mindenki az elmúlt napokban. Ebédig még maradt egy kis szabadidő, a félbe maradt játékok befejezéséhez, vagy a falu körbesétálásához. Ezután egy záró ünnepi ebédet fogyasztottunk el, majd közös rendrakás, pakolás után, imával adtunk hálát a hétvégéért.

Jó munkát!

Paksa Gergely, csapatparancsnok (71.)

Képgaléria a hétvégéről